201. fejezet

Sikerült felhúznom magam a viharvert fára, és összerándulva vizsgálgattam a lábamat a félhomályban. A vér látványától elszédültem. Rosszabbul nézett ki, mint amilyennek érezte magát, de az éles fájdalom tagadhatatlan volt.

Hirtelen fény villant a hátam mögötti nyaralóban. A szívem a torkomba ugrott. Remek, gondoltam. Most bajba fogok kerülni, amiért minden máson felül szabálysértést követtem el. Az utolsó dolog, amire szükségem volt, az több baj volt; ma este pihentetőnek kellett lennie.

Lépteket hallottam közeledni, majd egy ismerős hang kiáltott: – Audrey?