175. fejezet
- Edwin, drágám, hiányoztál – dorombolta, bár a szeme soha nem hagyta el az arcomat.
Éreztem, hogy kihűl a vérem, viszket a tenyerem a vágytól, hogy... tegyek valamit, bármit. A felismerés úgy ütött, mint egy csomó tégla – Edwinnek és Fionának volt valamiféle kapcsolata.
És én csak... Mi csak...