11. fejezet "Baszd meg, Julian..."

A testem lángokban áll.

Ajkaink csak egy lélegzetre válnak el egymástól, hogy megtöltsék a tüdőmet, de hamarosan újra együtt van a szánk, és nyelvünk lassú, körbeölelő tempóban fonódik össze... olyan intenzitással, amilyet elképzelni sem tudtam.

Julian kezei a bőröm minden centiméterét felderítik, de úgy tűnik, ez nem elég, mert folyamatosan próbál többet megtudni a testem részeiről. És szeretnék minél előbb megszabadulni ezektől a ruháktól. Azt akarom, hogy ő is megszabaduljon az övétől - éppen ezért ideges ujjaim az ing gombjait keresik, anélkül, hogy megtörnék a csókját.