62. fejezet – Barna
Ébredj, kicsim! Felébred! Vízcseppeket fröccsent a férfi csukott fedelére. Ajka mosolyra húzódott. Felemelte a karját, hogy továbbra is csukott szemmel keresse őt a levegőben.
Félig elfojtott nevetéssel tért vissza.
Gyere ide! Hangja még mindig reszelős volt az álmosságtól, keze még mindig a levegőben lógott.