1. fejezet – Soha nem tér vissza (WNLYG)
"Mama! Mama! Kérlek, nyisd ki az ajtót." Az arca nedves volt a könnyektől. Kint zuhogott, mint a macskák és a kutyák. Újra teljes erőből bekopogott az ajtón. A csengő vagy nem működött, vagy szándékosan kapcsolták ki.
"Papa! Kérlek, papa!" Újra kopogott, miközben a mellkasához szorított egy harminc napos kislányt.
Újra őrülten kezdte kopogtatni az ajtót. Ezúttal nem állt meg. A folyamatos dörömbölés megtette a kívánt hatást, és az ajtó egy kis csikorgás kíséretében kinyílt.