25. fejezet

Ada halkan elmosolyodott. A mosolya csak a rémálom volt Matthew emlékeiben. – Gyere, add a kezed.

Kinyújtotta a kezét. A körmeit rózsaszín lakkozással festették le, és gyémántokkal díszítették, hideg fényt bocsátva ki, ami Matthew szemében tőrfénynek tűnt.

Remegett, és kinyújtotta a kezét. Aztán megragadta őket, és kivezette a szobából. – Valószínűleg attól tart, hogy nem lesz időd játszani vele, miután összeházasodunk.