159. fejezet 159. sz
Eljött a másnap reggel, és Emma úgy érezte, mintha elütötte volna egy busz. Egy pillanatra elbizonytalanodott, de aztán az előző éjszaka történései úgy sodorták el, mint egy heves szökőár, amely a partvonalat verte.
– A fenébe – suttogta, és eltörölte szeméből az álmot. Mintha egyik napról a másikra tíz évet öregedett volna. Fáradtság terült el a vállán. De nem tudott engedni a fáradtságának. Nem volt idő pihenni. Felfrissült a fürdőszobában, és elment megnézni Lizzie-t.
– Jó reggelt – köszöntötte Alex hangos ásítással. Sötét karikák voltak a szeme alatt. Nyilvánvalóan a rossz alvás szerepelt az étlapon tegnap este.