166. fejezet

"Lényegében a fiú anyja lett..." - mondta az egyik régi szomszédom a másiknak. Amint beértem a boltba, odamentem az íróasztalhoz, és azonnal beszéltem az ott szolgálatot teljesítő nőfarkassal.

– Azt hallottam, hogy fel kell hagynia az iskolával! Mást beszélt. Egy dolog, amit mindennél jobban utáltam, a pletykák.

"Ő maga is csak egy gyerek, hogy tud egy anya ekkora nyomást gyakorolni a lányára?!" Urgh, túl voltam háborodva. Igen, az anyám összetörhetett, de senki sem tudta, mennyire szerette valójában az apámat. Most, hogy elment, semmije sem volt. Tudtam, hogy ha a dolog folytatódik, abba kell hagynom az iskolát, még ebben az új világban is találhatok majd munkát, amiért fizetem, nem mintha én is szeretnék. – Még saját magát sem tudta elszomorítani, szegény.