147. fejezet

– El tudsz vezetni a tér mellett, mielőtt elindulunk? Most rajta volt a sor, hogy összeráncolja a szemöldökét, egész arca nem sikoltozott, csak az intrika, ami a fejemben jár. Még én sem értettem a hirtelen jött ötletemet, de most nem akartam meghátrálni. Freddie biztonságban lenne, valamiért tényleg bíztam Adrianban. Soha nem gondoltam volna, hogy egy farkasra fogom bízni, hogy vigyázzon a bátyámra, de itt vagyok, és tudtam, hogy biztonságban van. – Nyitva hagyhatja a kamion ajtaját, amíg rendesen el nem indulunk.

Bólintott, és beugrott a vezetőülésbe, majd lassan kiállt és a térre hajtott. Felvillantak az agyamban a mindenki előtt lehúzott kötözések, a kis faszínpad teljes pompájában ült, miközben a két faoszlop, amiket azért kellett megkötözni, hogy a hátunkhoz jussunk, a közepén ült.

Itt jelentette be a király a fajtaképzésemről, ide hurcolták apámat, mielőtt könyörgött volna, hogy lőjem le, itt végeztem az új világ első korbácsolását. Ez volt az, ahol anyám elvette volna a kötözését Freddie helyett. Alapvetően ez volt minden valaha kiszabott büntetés központja.