120. fejezet

Amikor nem mondtam cserébe semmit, Walter megfogta a célzást, és megkerült, hogy újra csatlakozzon Judyhoz és a többiekhez. Dermedten álltam, némán füstölögve. Aztán egy kezet éreztem a vállamon. Megfordultam, és láttam, hogy Daisy mögöttem áll, lágy mosollyal az ajkán. Aranyan csillogó ruhája volt, ami szépen átölelte a domborulatait, és a mellei is teljesen láthatóak voltak. Aranyszínű maszkot viselt ezüst vonásokkal, de szinte azonnal tudtam, hogy ő az.

– Örülök, hogy sikerült – mondta, és mosolya egyre szélesebb lett. – Vegyél egy italt.

Nem kérdés volt, hanem parancs. Felhúztam rá a szemöldököm, mire ő csak a szempilláit csapkodta felém.