38. fejezet Hiba 3
Mrs. Paolo a hálószobájába ment, és becsukta maga mögött az ajtót. Lefeküdt az ágyra, és a plafont bámulta, és próbált kitalálni, hogyan tudná helyrehozni a dolgokat. De bármennyire is próbálkozott, nem tudott megoldást találni.
Magányosnak és elszigeteltnek érezte magát, mintha senki sem tudna segíteni rajta. Sírni kezdett a helyzettől. Úgy érezte, csapdába esett, nincs kiút. Úgy döntött, visszamegy a konyhába. Amint Mrs. Paolo besétált a konyhába, látta, hogy a szobalányok némán dolgoznak, és igyekeznek távol maradni az útjából. Tudta, hogy csak a munkájukat próbálják végezni, de nem tudott nem haragudni rájuk. Mély levegőt vett, és megpróbálta megnyugtatni magát. Nem akarta kiélni a haragját a szobalányokon, de úgy tűnt, nem tudott uralkodni az érzelmein.
A szobalányokra nézett, és azt mondta: "Köszönöm a munkáját, de szükségem van egy kis egyedüllétre."