194. fejezet Epilógus
A hűvös esti szél gyengéden fésülte Elena haját, és simogatta a bőrét, miközben a tenger mellett állt, csukott szemmel, kezével a baba dudorát dörzsölte.
Szemei kinyíltak, ahogy Luigi karjai utat találtak a dereka körül, és összefonta a kezét az övébe, miközben egy csókot nyomott a nyakára, ami kuncogást váltott ki ajkán.
– Hogy repül az idő… – motyogta Luigi, miközben összefont ujjaikkal megdörzsölte a baba dudorát.