147. fejezet Száznegyvenhét

Lola POV

– Ébredj fel, gyönyörű – mondta egy hang, én pedig abba az irányba csaptam, ahonnan hallottam. – Ébredj, Lola – szólalt meg ismét a hang, mélyebben, mint kezdetben volt. Megint abba az irányba akartam csapni, ahonnan jött, de nem tudtam pontosan meghatározni. A hang mindenhol ott volt a fejemben, és a szemem kinyílt a pániktól.

Bevettem a környezetemet és láttam, hogy a szobánkban vagyok. Oda fordultam ahol Adrian aludt és máris huncutul vigyorgott rám.