223. fejezet
Judy POV
Mire befejeztük az edzést, már lemenőben volt a nap. Kimerültem, és vissza akartam térni a kastélyba, ahol végre Gavinnel tölthetek egy kis időt. Vágytam az érintésére, és fel sem fogtam, mennyire vágyom rá, mígnem megéreztem az ujjait a karomon. Az arcom égett az emléktől, és egy apró mosoly húzódott ajkaim sarkába.
– Min mosolyogsz? – kérdezte Gavin, miközben kiléptem a sarkon. Megdermedtem, amikor megláttam a folyosó falának dőlve, karját lazán összefonva a mellkasán.